Showing Page:
1/8
XVIII. századi egyetemes történelem: (tk. 249-287. oldal)
Egyetemes történelem a XVIII. században
A felvilágosodás
1., Az angol felvilágosodás:
a XVII. századtól, tudományos ismeretek bővülése → természeti törvények meghatározása (pl.
Newton)→ társadalmi, politikai „szabályok”
Hobbes, Locke: társadalmi szerződés gondolata, az alkotmányos monarchia gyakorlata,
felvilágosodás („felvilágosítás”): új eszmék terjesztése, az új értékrend szándéka, egy jobb világ
elképzelése, nevelés
2., A francia felvilágosodás:
a XVIII. századtól , az ésszerűségre (ratio: ész, értelem →racionalizmusra) építve,
előzménye: Descartes: Cogito ergo sum (Gondolkodom, tehát vagyok),
deisták: „Isten megteremtette a világot, de magára hagyta”, Voltaire támadta az egyházat, de
szükségesnek tartotta a vallást, maró gúnnyal, iróniával kritizálta a fennálló rendet (Candide),
Enciklopédia: főszerkesztője Diderot, írt bele Voltaire és Rousseau is, nagy lexikonsorozat a korabeli
műveltségről, tudományokról, a korabeli művelt értelmiség ezt olvasta,
Montesquieu: a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó, bírói) megosztásának elve: a zsarnokság
elkerülése érdekében válasszák el őket egymástól, és kölcsönösen ellenőrizzék egymást.
Tan.: tk. 249-253. oldal
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/felvilagosodas
2., A francia felvilágosodás (folytatása)
Rousseau: népfelség (népszuverenitás) gondolata, a társadalmi szerződésben a főhatalom a népet
illeti, a közvetlen képviselet híve (nem a vagyonhoz vagy műveltséghez kötött, cenzusos
választójognak), a bajok fő oka a magántulajdon megjelenése
3., Közgazdasági elméletek:
merkantilizmus (védővámok),
fiziokratizmus: szabad verseny, a mezőgazdaság fejlődése a meghatározó,
Adam Smith: az ipar és a kereskedelem is fontos a gazdaságban, a munka teremt értéket.
Az alkotmányos Brit Birodalom születése
1., Az angol alkotmányos monarchia működése (tétel is):
1688 dicsőséges forradalom, III. Orániai Vilmos behívása,
Showing Page:
2/8
1689 Jognyilatkozat: az alkotmányos /parlamentáris monarchia alapja,
törvényhozó testület: kétkamarás országgyűlés ← vagyoni és/vagy műveltségi cenzus alapján
választják, csak férfiak,
szavazókörzetenként választanak → a mandátum jog a képviseletre,
két nagy párt: tory (konzervatívok/a hagyományos értékrend hívei, nagybirtokosok a társadalmi
bázisa), whig (liberálisok/szabadelvűek, inkább polgárok támogatják),
végrehajtó hatalom: kormány, tagjai a miniszterek, az első miniszterből lesz a miniszterelnök
(kormányfő),
az államfő a király,
bírói/igazságszolgáltató hatalmi ág: független bíróságok,
az egyes hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrzik egymást (Montesquieu elmélete), az uralkodó a
választásokon győztes párt vezetőjét nevezi ki kormányfőnek.
2., Nagy-Britannia létrejötte:
1707 az angolok kiterjesztik befolyásukat a szigetcsoportra: Nagy-Britannia Egyesült Királysága
(angolok, skótok, írek, walesiek),
gyarmatbirodalom kiépítése (India, Észak-Amerika),
„fényes elszigeteltség” az európai hatalmi harcoktól,
az európai hatalmi egyensúly politikájának képviselete (pl. a harmincéves és a spanyol örökösödési
háborúban).
tan. tk. 254-259. oldal, hf. tk. 254./20. forrás kérdései, 256./1.
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/az-angol-polgarhaboru-
parlamentaris-monarchia
szorg.: tk. 254./17., az angol, a skót, az ír, a walesi zászló, címer leírása, rajza.
III. 23., hétfő
Az alkotmányos Brit Birodalom születése (folyt.)
3., A kapitalizálódó gazdaság:
tőkés gazdálkodás, manufaktúrák, városok fejlődése,
a mezőgazdaságban bérmunkások, gentryk (vállalkozó középnemesek),
belterjes gazdálkodás (nagyobb ráfordítás → haszon), pl. istállózó állattartás, trágyázás,
tagosítás: összefüggő földbirtok kialakítása,
Showing Page:
3/8
vetésforgó: az ugar területére pillangós virágú növényeket ültetnek (a gyökerüknél velük
szimbiózisban élő nitrogénmegkötő baktériumok), pl. babot, borsót, lóherét, lucernát →
takarmánynövények (télre is)
Az Amerikai Egyesült Államok születése
1., Anglia amerikai gyarmatai:
telepesgyarmatok I. Erzsébet (Virginia) és I. Jakab korától (Jamestown), gyakran protestáns
kivándorlók, önigazgatás igénye (alacsony választójogi cenzus)
elvették a hollandoktól Új-Amszterdamot → New York,
13 angol gyarmat az atlanti partvidéken,
városok alapítása → ipar (textilipar, hajógyártás), farmergazdálkodás („tanyák”, önellátás) északon,
ültetvények délen (nagy területen azonos növény, pl. gyapot, cukornád, dohány feketék dolgoznak)
2., A hétéves háború (1756-1763):
a franciák és az angolok (továbbá az osztrákok és a poroszok) között → angol győzelem, megkapnak
francia gyarmatokat É-Amerikában (Kanada), Indiában,
angol amerikai kereskedelem.
Hf.: tk. 261./16. tan. tk. 259-261. és 266-268. oldal.
szorg.: tk. 262-265-ig vázlat, Mayflower, hálaadás ünnepe
https://www.youtube.com/watch?v=5sR-S1WqiEs&list=PLt4GCml02zwxC_qxZ1j4P-
3ZQf5KZ2AP0&index=11&t=0s
https://www.youtube.com/watch?v=U7jdRn9XHTs&list=PL8kMf88rKlW9YXpXiaGiLBJfvg1kv5uWS
III. 26., csütörtök, 2-3. óra
összefoglalás (ha meg tudjátok nyitni):
https://www.mozaweb.hu/Microcurriculum/view?azon=dl_124
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_01_001
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_01_002
III. 27., péntek
gyakorlás (ha meg lehet nyitni):
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_021
Showing Page:
4/8
Az USA születése (folytatás):
3., Az észak-amerikai függetlenségi háború okai:
Anglia nem kezeli egyenrangúként gyarmatait,
a 13 észak-amerikai gyarmat lakói vámokat, illetékeket fizetnek, de nem küldhetnek képviselőket az
angol parlamentbe → nem akarnak angol árukat venni, 1773 – bostoni teadélután (a teavám elleni
tiltakozásul indiánnak öltözött függetlenség-pártiak a tengerbe szórják a teát),
1774 a 13 gyarmat képviselői kongresszust rendeznek Philadelphiában,
1775-től fegyveres összecsapások a királypártiak (royalisták) és a függetlenségiek között,
1776. július 4. Függetlenségi nyilatkozat: polgári szabadságjogok (választójog, szólás-, sajtó-, vallás-
és gyülekezési szabadság), önkormányzat, jog a „boldogságra törekvésre”.
4., A háború:
a függetlenségieket Washington vezeti, indiánokhoz hasonló harcmodor a brit reguláris erőkkel
szemben,
1777- a gyarmatosok saratogai győzelme,
1778 francia és holland támogatás az amerikaiaknak,
1781 a gyarmatosok yorktowni, döntő győzelme,
1783 versailles-i béke: Anglia elismeri az Amerikai Egyesült Államok létrehozását.
5., Az amerikai alkotmány:
Washington az első elnök,
köztársasági berendezkedés,
1787 az USA alkotmánya: hatalmi ágak szétválasztása, népfelség (népszuverenitás) érvényesítése,
törvényhozó testület: kétkamarás Kongresszus (Szenátus: államonként 2 fő, Képviselőház: a
népességszám arányában) a felnőtt, fehér férfiak kapnak választójogot,
végrehajtó hatalom: erős elnöki hatalom (4 éves ciklus), kormány,
független bíróság,
a hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrzik egymást,
1791 alkotmány-kiegészítés: polgári szabadságjogok.
Tan. tk. 269-271. oldal, hf. 271./16. ábra kérdései,
szorg.: tk. 270./12., 14. és 271./17. kérdései.
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-felvilagosodas-forradalmak-es-polgarosodas-kora/koztarsasag-
szuletese-az-ujvilagban
A hazafi c. filmhez 3 kérdés.
Showing Page:
5/8
III. 30. hétfő:
gyakorlás (ha meg lehet nyitni):
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_023
A felvilágosult abszolutizmus
1., A francia refomkísérletek:
XV. Lajos (1715-1774) és XVI. Lajos (1774-1792) uralkodása idején pénzügyi válság ← költséges
háborúk (pl. hétéves háború az angolok ellen), rossz termésű évek,
az adókkal, vámokkal kapcsolatos változtatások miatt gyorsan lemondatják a pénzügyminisztereket
(pl. Turgot-t az elégedetlen nemesek),
XIII. Lajos uralkodása (1614) óta nem hívták össze az általános rendi gyűlést → politikai problémák,
általános elégedetlenség.
2., A felvilágosult abszolutizmus fogalma:
a félperiférián, periférián (a centrumot, Nyugat-Európát követő fejlődésben) a felvilágosodást
megismerő uralkodók fel akarnak zárkózni a fejlett gazdaságú területekhez → reformokat hoznak,
modernizálnak (manufaktúrák, oktatási rendeletek, vallási türelem), tanácsadóikkal ők alkotnak
rendeleteket, mellőzik az országgyűlést (abszolút/korlátlan hatalom),
a XVIII. század második felében pl. Poroszországban, a Habsburg Birodalomban, a Skandináv- és a
Pireneusi-félszigeten,
a Német-római Birodalom széttagolt, a császári hatalom nem erős, jóformán önálló államok, külön-
külön védővámokkal (merkantilista gazdaságpolitika → itt kameralistának nevezik, a kincstár
bevételeinek növelésére utalva).
3., Poroszország a XVIII. században:
Hohenzollern II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) reformjai: nemesek is adózzanak, jobbágyfelszabadítás,
oktatási reformok, vallási türelem, üldözött francia kálvinisták (hugenották) befogadása → gazdasági
újítások, burgonya-termesztés, mocsarak lecsapolása,
1740-1748-ig az osztrák örökösödési háborúban (nem ismerte el Mária Terézia császári címét)
megszerezte Sziléziát (iparvidék), de Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc lett a német-római
császár (Mária Terézia magyar és cseh királynő maradt, 1740-1780),
1756-1763 a hétéves háborúban Ausztriával szemben megtartotta Sziléziát,
1772-ben, Lengyelország első felosztásakor (a poroszok, az osztrákok és az oroszok az anarchiába
süllyedő országtól jelentős területeket csatolnak el) megszerzi Kelet-Poroszországot.
IV. 3., péntek
4., A Habsburg Birodalom:
a német-római császárok a Habsburgok,
Showing Page:
6/8
VI. Károlynak (III. Károly néven magyar király, 1711-1740) nincs fia → Mária Terézia követné, de II.
(Nagy) Frigyes porosz király kísérletet tesz a császári trón megszerzésére: osztrák örökösödési háború
(1740-1748, Anglia az európai egyensúly érdekében Ausztriát támogatja),
hétéves háború (1756-1763, Anglia Poroszország mellé, Franciaország Ausztria oldalára áll, ezzel
párhuzamosan angol-francia gyarmati háború, angol győzelemmel), Szilézia porosz kézen,
Mária Terézia (1740-1780) férje, Lotharingiai Ferenc lesz a német-római császár → Habsburg-
Lotharingiai-ház,
felvilágosult reformok: vámrendelet (kameralizmus), jobbágyok terheinek maximálása (Urbárium),
oktatási rendelet,
fia, II. József (a „kalapos király”, 1780-1790) reformjai: vallási türelem, jobbágyrendelet,
nyelvrendelet,
nem koronáztatta meg magát, hogy az országgyűlés ne gátolja reformjait,
öccse, II. Lipót (1790-1792) belátja bátyja politikájának kudarcát (magyar rendek ellenállása),
együttműködik a nemesekkel,
a poroszokkal folytatott harcok révén a Habsburg Birodalom súlypontja a Duna-völgye felé (és
Magyarország felé) tolódik el.
5., Lengyelország helyzete:
rendi anarchia (liberum vétó), idegen uralkodók, rendi konföderáció (nemesi szövetség),
Poniatowski Szaniszló megkísérli megerősíteni a királyi hatalmat,
1772-ben a lengyel belviszályba bekapcsolódnak a poroszok, az osztrákok és az oroszok →
Lengyelország első felosztása, területek elcsatolása (tk. 280. térképe): a Habsburg Birodalomé Galícia,
1791 reformalkotmány (alkotmányos monarchia kialakítása, liberum vétó eltörlése) → Orosz- és
Poroszo. újabb területeket vesz el (Lengyelo. második felosztása),
1794 Tadeusz Kosciuszko vezetésével lengyel felkelés → a szomszédos államok leverik, és bő száz
évre (az első világháború végéig) felosztják Lengyelországot,
1795 Lengyelország harmadik felosztása (Poroszo., Oroszo., Habsburg Birodalom).
6., A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásai:
ismerik a filozófusok gondolatait (Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása, Rousseau:
népfelség/népszuverenitás, Voltaire), leveleznek velük, vendégül látják őket, segítséget kapnak
könyvtáraik beszerzéseihez,
de mellőzik az országgyűlést, rendeletekkel kormányoznak, csak azt építik be a felvilágosodásból, ami
az érdekükben áll (központosítás, egységes birodalom),
a szép elvek nem akadályozzák meg őket egy szuverén/önálló állam (Lengyelország) felosztásában.
Tan. tk. 276-282. tetejéig, f.gy. 271. feladat.
szorg.: f.gy. 270. feladat, II. Lipót toszkánai uralkodása, Lisszabon nevezetességei, lengyel örökösödési
háború, Kosciuszko-felkelés.
Showing Page:
7/8
IV.6., hétfő
Gyakorlás (Oroszország itt következik még):
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_03_022
7., Az Orosz Birodalom:
II. (Nagy) Katalin cárnő (1762-1796): despotikus hatalom, felvilágosult reformok (iskolák, városépítés,
kereskedelem fejlesztése),
terjeszkedés: részt vett Lengyelország mindhárom felosztásában (1772, 1793, 1795) különböző
ürügyekkel (természetes határokig akarta tolni a birodalma határait, ne terjedjen át rá a lengyel
felkelés, járvány elleni védekezés),
kijutottak D felé a Fekete-tengerhez (Krími Kánság megszerzése),
orosz-török háborúk, gyengülő Oszmán-Török Birodalom (megállt a terjeszkedés, csökkent a bevétel
→ nehezebb a hadsereg és a hivatalszervezet fenntartása), de az oroszok nem tudják megszerezni
Isztambult és a „tengerszorosokat” (a Boszporuszt és a Dardanellákat, az átjárót a Fekete-tengerről a